Továbbra is jelentős a nemek közti bérszakadék

Magyarországon a nők átlagosan 21%-kal keresnek kevesebbet a férfiaknál – derül ki a Fizetesek.hu legújabb kutatásából. Az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb differencia a 35-44 éves munkavállalóknál mutatkozik, valamint a diplomások és a magasabb pozíciók esetében.

A közeledő Nemzetközi Nőnap, valamint a március 5-i Egyenlő Fizetés Napja alkalmából a Fizetesek.hu kutatói megnézték, vajon mekkora a nemek közti bérszakadék ma Magyarországon?

Az eredményekből kiderült, hogy az elmúlt év során - csakúgy, mint 2011-ben - a hazai nők átlagosan 21%-kal kevesebbet kaptak, mint férfi kollégáik. A legfrissebb adatok szerint ugyanis a férfiak bruttó átlagfizetése 255.000 forint, míg a nőké 210.500 forint.

Ez a különbség némileg magasabb az európai átlagnál, ami jelenleg 17%.

Nálunk a legnagyobb különbség a 40 év feletti munkavállalók körében mutatkozik: 45-54 éves korosztály esetében 25%, a 35-44 évesek között pedig 26% a differencia a két nem fizetése között. A legkisebb, 11%-os lemaradás a 24 év alatti, leginkább pályakezdő nőknél adódik, 34 éves kor alatt pedig átlagosan 18% a különbség.

A diploma sem feltétlenül garancia az egyenlőségre: főiskolai végzettséggel ugyanis a gyengébbik nem képviselői 25%-kal, egyetemi diplomával pedig átlagosan 23%-kal alacsonyabb fizetésre számíthatnak. Ezt a szakadékot csupán az alapfokú végzettségű munkavállalók 21%-os bérkülönbsége tudja megközelíteni. Érettségivel, szakközépiskolával a nők fizetési lemaradása 18% illetve 19%, a legkisebb - 12%-os - különbség pedig az OKJ-s papírokkal mutatkozik.

Nagyobbak az eltérések a pozíciószintek szerinti összehasonlításnál: míg a felsővezető nők átlagosan negyedével kevesebbet kapnak, mint a férfiak, addig a segédmunkásoknál csupán 5% a különbség. A középvezetők esetébén és a szolgáltatási szférán belül 16%, az irodai dolgozóknál 10%.

A Fizetesek.hu eredményei szerint a cégtulajdon nem befolyásolja számottevően a nők diszkriminációját. A külföldi cégeknél 18%, a belföldi tulajdonú munkaadóknál 19%, állami alkalmazottként pedig átlagosan 21% a differencia.

Ha a fizetéseket pozíciók és szakmák szerint hasonlítjuk össze, akkor némileg árnyaltabb képet kapunk. Az eredményeket ugyanis befolyásolja az is, hogy melyik nem képviselői dolgoznak többségben az adott területen.

Köztudott, hogy a felsővezetésben leginkább férfiakat találni, ennek megfelelően az ügyvezető igazgatók 27%-kal, a pénzügyi igazgatók 25%-kal, a kereskedelmi igazgatók pedig 18%-kal kapnak kevesebbet, ha nők. 

De az olyan pozíciókban is, mint a közigazgatási referens (24%), a projektmenedzser (23%), a szakács (22%), az újságíró (18%), az ügyvéd (17%), a személyzeti tanácsadó (15%),  vagy éppen a könyvelő  (10%) jelentős a nők lemaradása.

Vannak azonban fordított helyzetek is: talán nem meglepő, hogy a bérszámfejtők esetében 22%-kal, gyógyszerészeti laboránsok esetében 13%-kal, az office managereknél 12%-kal, az egészségügyi nővéreknél 10%-kal, az általános iskolai tanároknál 5%-kal keresnek többet a nők, hiszen ezekben a szakmákban ők vannak többségben.


Hírek

29
Nov.
Továbbra is kevesen kapnak 13. bért

A hazai munkavállalók 14%-a számíthat év végén 13. havi bérre. Hazánkban egyelőre nem gyakori juttatás ez, de évről évre jobb a helyzet, öt éve még csupán a dolgozók 11%-a kapta. Jelenleg a fővárosi multiknál osztogatják a legjobban.

31
Oct.
Hogyan spórolhat meg több pénzt?

Közösségi média, játékok és üzenetküldés. Biztos benne, hogy az okostelefonját hasznos dolgokra használja? A mobiltelefont olyan alkalmazásokkal is fel lehet tölteni, amelyek megkönnyítik az életét, adott esetben segítenek kordában tartani a kiadásait, illetve felügyelni a pénzügyeit. Segítünk dönteni, hogy melyeket érdemes kipróbálnia.

30
Aug.
Tökéletesedtek a fizetési elemzések

A Paylab nemzetközi fizetési felméréshez összesen 19 ország bérelemző portálja tartozik. A rendszer tagjaként Magyarországon a Fizetesek.hu szolgáltat kizárólagos információkat a hazai és külföldi fizetési helyzetről. A nemzetközi kezdeményezés most egy olyan új modellel jelentkezik, amelynek köszönhetően még teljesebb, átláthatóbb és részletesebb elemzések készülnek majd. A regressziós modell lehetővé teszi, hogy a bejövő adatokból még jobb fizetési analízisek készülhessenek a munkavállalók, illetve a munkaadók számára.