Nem mindenhol maradnak el a fizetési elvárások a valós keresetektől

Az álláskeresők általában kevesebb fizetést kérnek a bértárgyalás során, mint amennyit reálisan kaphatnának, kívetel a pályakezdők és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők – talán éppen azért, mert jelenleg ők keresik a legkevesebbet Magyarországon.

A Workania.hu internetes állásportál legújabb kutatásában megnézte, hogyan alakultak az álláskeresők által az önéletrajzokban megadott elvárt bérek, ezt pedig összehasonlították a valós átlagkeresetekkel.

A kutatásból kiderült, hogy az álláskeresők közel 10%-kal kérnek kevesebb fizetést a bértárgyalás során, mint amennyit valójában kaphatnának. Kivétel ez alól a 18-24 éves korosztály, valamint az általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkező jelöltek. Az összefüggés az lehet, hogy éppen ők azok, akik a leginkább alulfizetettek ma Magyarországon.

Általános iskolai végzettséggel havi bruttó 160 ezer, szakmunkásképzővel bruttó 175 ezer az országos átlagfizetés, míg az előbbi csoport átlagosan bruttó 180, utóbbi bruttó 200 ezret szeretne keresni - mindez 12%-os különbség az elvárt és a valós keresetek között.

Minél magasabb az iskolai végzettség, annál kevésbé bátrak az álláskeresők - az érettségivel rendelkező munkavállalók 9, a főiskolai diplomával rendelkezők 18, az egyetemi diplomások pedig 25%-kal kérnek kevesebbet, mint az adott végzettség átlagkeresete.

Iskolai végzettség Elvárt bruttó átlagkereset Országos átlagkereset Különbség
alapfokú végzettség 180 067 160 234 12%
középfokú végzettség érettségi nélkül 200 000 176 413 13%
középfokú végzettség érettségivel 191 838 210 197 -9%
OKJ 203 663 213 375 -5%
egyetemi végzettség 284 606 386 626 -26%
főiskolai végzettség 281 090 343 189 -18%
postgraduális végzettség 344 562 449 255 -23%
Forrás: Workania.hu/Fizetesek.hu

Érdekes eredmény, hogy a pályakezdők is többet kérnek - a 18-24 éves korosztály országos átlagkeresete bruttó 200 ezer forint, ezzel szemben az önéletrajzokban átlagosan 245 ezer forintot kérnek. A többi korcsoport már legalább 10 százalékkal kér kevesebbet, mint amennyit valójában kaphatnának.

Korcsoport Elvárt bruttó átlagkereset Országos átlagkereset Különbség
18 - 24 247 450 200 405 23%
25 - 34 252 321 304 421 -17%
35 - 44 279 479 332 312 -16%
45 - 54 254 991 290 453 -12%
55 év felett 236 090 263 307 -10%
Forrás: Workania.hu/Fizetesek.hu

Hasonlítsa össze fizetését másokkal

Hírek

10
May.
Az informatikus pályakezdők keresik a legtöbbet

Javában tartanak az érettségik és a felsőoktatásban is hamarosan itt a vizsgaidőszak. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy az iskolapadból kikerülve hol érdemes állást keresniük a fiataloknak? A Fizetesek.hu legújabb felmérésében arra volt kiváncsi, hogy a 17-24 éves korosztály milyen fizetésekre számíthat. A kutatásból kiderült, hogy a legjobb helyzetben a Budapesten multinál dolgozó és informatikus diplomával rendelkező pályakezdők vannak.

24
Apr.
Mi okozza a legnagyobb stresszt a munkahelyen?

Mindenki tudja, hogy a stresszes környezetben dolgozó munkavállalók rosszabbul teljesítenek. A munkahelyi stressz nagy hatással van az alvásra, az alváshiány pedig a munkahelyi teljesítményre. A Paylab nemzetközi bérfelmérő portál legújabb kutatásából kiderült, hogy azok a dolgozók, akik munkanapokon 6 vagy annál kevesebb órát alszanak, stresszes környezetben dolgoznak. A stressznövelő faktor, ha túl sok feladat és felelősség nehezedik a dolgozó vállára, sokat túlórázik alacsony fizetésért, kevés szabadidővel rendelkezik és nincs elég ideje pihenni.

10
Apr.
A modern munkahely modern juttatásokkal jár

A Paylab nemzetközi bérösszehasonlító portál legújabb összefoglalójából kiderül, hogy a munkaadók kénytelenek gyorsan és nagy mértékben alkalmazkodni az új munkaerőpiaci trendekhez és a 21. századi munkavállalók elvárásaihoz. Ma már a cégek a fizetésen kívül is megpróbálják kielégíteni a dolgozói elvárásokat. A munkahely ma már egy életstílus és sok esetben szorosan összefügg a magánélettel. Ennek köszönhetően sok juttatás próbálja leküzdeni a munkahelyi korlátokat, valamint biztosítani a megfelelő támogatást és kényelmet. Fontos továbbá, hogy a juttatások növeljék a munkavállaló motivációit, valamint a karrierépítési és képzési lehetőségeit.